A légzés fontosságának bizonyítása

Azt mindenki tudja, hogy légzés nélkül meghalunk. Ez annyira evidens, hogy nem is gondolunk bele, mi is történik a légzés során. 

Na nézzük:

A légzés azon működések összessége, amelyek során a szervezet az energiatermeléshez szükséges oxigént felveszi, a sejtek anyagcseréjében felhasználja, és az eközben termelődött szén-dioxidot leadja.

Már ebben az egy mondatban is sokkal több van, mint elsőre tűnik. Az energiatermeléshez szükséges oxigént: vagyis minden a testben lezajló akaratunktól független, (például emésztési folyamat) és befolyásolható működéséhez (például jógaóra) energia kell. Ezt az energiát adja az oxigén. 

Ha nem megfelelően lélegzünk, az negatívan befolyásolja az emésztést. Így méreganyag halmozódik fel a szervezetben, ami a betegségek melegágya.

A sejtek anyagcseréjében felhasználja: tehát anyagcsere folyamat történik, vagyis oxigént kapunk, és a szén-dioxidtól megszabadulunk. Ezért van a légzésnek méregtelenítő hatása. Talán már azzal a ténnyel találkoztál is, hogy a méregtelenítés 70%-a légzéssel történik, nem pedig az emésztési folyamat során.

Ha a belégzésünk felületes, kevés oxigén jut el a sejtekhez, a kilégzésünk pedig pihegő, nem tud létrejönni a szervezet „átmosása”.

A tüdő tehát a veséhez hasonlóan egy fontos kiválasztó szerv, együttes működésük tartja fenn a test sav-bázis egyensúlyát. Ezért állítjuk, hogy légzéssel a túlzott savasodás elkerülhető. 

A légzés során a bekerülő oxigén a véren keresztül szállítódik a sejtekhez. Ezen a vérkörön a szív és a tüdő szoros kapcsolatban áll egymással. Ha nem jut elég levegő a szívnek, annak fontos munkáját is akadályozzuk, ami a vérnyomásra, vérkeringésre, és általában a közérzetünkre is nagy befolyással van.

A nagy vérkörön kívül, a szállítói tevékenység folytatódik, például az agyban. Hosszú távon az agy oxigénhiányos állapota tönkreteszi a sejteket, az agyi kapacitás csökken. 

És ha már agyműködés: ha az összes létfontosságú központot berajzolnánk egy agytérképre, jól látszódna, hogy mindegyik nagyon szoros kapcsolatban áll a légzésközponttal. De szoros a kapcsolat a figyelemközpont, vagy például az alvás – ébrenlétet szabályozó központtal is. Ezért használjuk a légzéstudományt a figyelem erősítésére, vagy a jobb alvás elérésére. 

A légzésközpont befolyással van az érzelmi központra is. Emiatt érhetjük el speciális légzésgyakorlatokkal a gondolataink átalakítását is, a negatív érzelmek és gondolatok kiiktatását, pozitívba fordítását.

Láthatod, hogy a légzésmódszerek, annak pedig egy magasabb szintjét a pránajámát, nem véletlenül nevezzük tudománynak. Ez nem egy new-age technika, hanem mérhető és bizonyítható hatásokkal rendelkezik. 

Remélem kicsit sikerül rávilágítanom arra, hogy a légzés állandóan működő rendszerére másképp tekints, és nagyobb odafigyeléssel törődj ezzel a tudománnyal.